TÁBORKERESZT
Katolikus Cserkészek Közössége
ALAPSZABÁLY
2026
Preambulum
A Robert Baden-Powell által 1907-ben megalapított cserkészmozgalomhoz kapcsolódóan Magyarországon az első cserkészcsapat 1910-ben jött létre, mint Keresztény Ifjúsági Egyesület. A Magyar Cserkészszövetség 1912. december 28-án kezdte el működését. Vezetői között kiemelkedő helyet foglalt el Sík Sándor cserkészpap, piarista szerzetes, a Magyar Cserkészszövetség egyik alapítója (†1963). Ő volt az, aki XI. Piusz pápa Ubi arcano Dei Consilio kezdetű enciklikája indíttatására (1922. december 23.) a magyar katolikus cserkészek lelkipásztori támogatása és a valláserkölcsi alapon álló korosztályos nevelésük vallási hátterének intézményes biztosítása céljából 1934-ben budapesti székhellyel megalapította a Táborkereszt Katolikus Cserkészek Közössége társulást. A kényszerű szünetelést követően 1993. november 4-én került sor az újjászerveződött Táborkereszt első új elnökének megválasztására. A társulás megerősítette a Sík Sándor által lefektetett alapelvek, célok, módszerek és feladatok mentén történő tevékenységét a magyar katolikus cserkészek lelkipásztori ellátásának és valláserkölcsi nevelésük szervezett biztosítása tekintetében, együttműködve a felette egyházi felügyeletet gyakorló Magyar Katolikus Püspöki Konferenciával, a Magyar Cserkészszövetséggel, a Magyar Cserkészszövetségek Fórumával, valamint az Apostoli Szentszék Világiak, Család és Élet Dikasztériuma által jóváhagyott Katolikus Cserkészek Világkonferenciájával (International Catholic Conference of Scouting), melynek teljes jogú tagja. A Táborkereszt társulás különösen a tiszteletreméltó Kaszap István életpéldáját állítja a katolikus cserkészek elé a hitben, az imádságban és a teljes ember lelki, szellemi és fizikai önképzésében történő növekedésének az útján.
I. Általános rendelkezések
1. § (1) A Társulás neve: TÁBORKERESZT Katolikus Cserkészek Közössége
(2) rövidített neve: TÁBORKERESZT.
2. § A Társulás székhelye: H-1126 Budapest, Királyhágó u. 5/a. 3. em. 2a.
3. § A Társulás szabályzatának felülvizsgálatára a CIC 299. kánon 3.§ és a 312.kánon 2. § alapján illetékes hatóság: Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (továbbiakban: MKPK). Kapcsolattartó: az MKPK ifjúsági ügyekért felelős referense. Az MKPK a CIC 300. és 312. kánon alapján engedélyezte a katolikus jelző használatát MK 88./132./1998. jún. 12. számon kihirdetett határozatával.
4. § A Társulás képviselője: a mindenkori elnök.
5. § A Társulás jogi státusza: jogi személyiség nélküli országos egyházi magántársulás (vö. CIC 321-326. kk.).
6. § A Társulás jelmondata: „Isten, haza és az embertársak szolgálatára.”
7. § A Társulás saját kezdeményezéssel és jogi státuszának megfelelően önállóan végzi tevékenységét a jelen alapszabály megtartásával, az MKPK iránymutatása és egyházi ellenőrzése mellett, tiszteletben tartva az egyházmegyés klerikusok, a megszentelt élet intézményei és apostoli élet társaságai, vagy személyi ordinariátushoz tartozó tagok inkardinációból fakadó, saját ordináriusuk iránti engedelmességét.
II. A Társulás céljai és feladatai
8. § A Társulás céljai:
(1) sajátos célja a katolikus magyar cserkészjelöltek, cserkészek, cserkészvezetők és a katolikus fenntartó testületek istenhitének, aktív vallásos életének és az arra alapozott jellemnevelésének elősegítése korosztályuknak megfelelően;
(2) munkája során arra törekszik, hogy a katolikus cserkészek a magyar cserkészmozgalom, a Magyar Cserkészszövetség (MCSSZ) Alapszabályában is leírt célját, alapelveit és módszerét katolikus hitüket tudatosan vállalva és annak szilárd erkölcsi rendje szerint elkötelezetten teljesítsék;
(3) az Apostoli Szentszék által jóváhagyott Katolikus Cserkészek Chartájának megfelelően, folyamatosan együttműködni a felette egyházi felügyeletet gyakorló MKPK-val, valamint a területileg illetékes megyésfőpásztorokkal;
(4) küldetése a magyar katolikus cserkészekhez szól. A Táborkereszt a Magyar Cserkészszövetségen belül működik. Szolgálatát, a Magyar Cserkészszövetségek Fórumának felkérését elfogadva, 2019. október 5-én kiterjesztette a Fórum többi tagszövetségére is. Nyilvános programjait felkért vagy meghívott katolikus tagokkal rendelkező csapatok, ill. cserkészek közreműködésével hajtja végre.
(5) A Táborkereszt 1934-ben történt megalapítása óta a katolikus cserkészek részére a katolikus hitnek – a Szentírás, a Szenthagyomány és az Egyházi Tanítóhivatal által meghatározott tartalmú – egyedi identitásán nyugvó, a cserkészmozgalomban résztvevő egyes korosztályok számára, korra és személyre szabott, katolikus lelkipásztori szolgálatot kíván biztosítani. E törekvéseket segíti és ennek az MCSSZ-en belüli egyedüli intézményes háttere az MKPK által jóváhagyott és felügyelt tevékenységet végző Táborkereszt Katolikus Cserkészek Közössége országos társulás.
9. § A Társulás feladatának tekinti:
(1) az elmélyült lelkiéletre való törekvés elősegítését;
(2) az istenszeretet és annak jócselekedetekben megnyilvánuló gyakorlását;
(3) a Boldogságos Szűz Mária őszinte tiszteletének megélését;
(4) a tiszteletreméltó Kaszap István életpéldája követésének előmozdítását az imádságban és a cserkész-életideál megvalósításában;
(5) a Sík Sándor által megfogalmazott cserkészpedagógia gyakorlati megvalósítását;
(6) Teleki Pál szellemében a keresztény magyar azonosságtudat, népi kultúra és hagyomány ápolását;
(7) a határainkon túli magyar cserkészszövetségek és a diaszpóra katolikus cserkészeivel való együttműködést és segítségnyújtást;
(8) az ökumenikus nyitottságot a testvéregyházak cserkészei felé, együttműködést az ICHTHÜSZ-szel a Magyar Cserkészszövetség protestáns cserkészeinek közösségével;
(9) a Katolikus Egyház nevelési szempontjainak érvényesülését a cserkészet minden területén, különösen a vezetőképzésben.
III. A Társulás tagsága és működése
10. § A Társulás (aktív) szavazattal rendelkező tagjai a magyarországi katolikus fenntartó testületek (katolikus egyházi jogi személyek). Szavazati joggal nem rendelkező önkéntes (továbbiakban: szolgálattevő) lehet minden magyar katolikus cserkész, akiknek a csatlakozási szándéknyilatkozatát a Táborkereszt Elnöksége támogatta, velük önkéntes megállapodást kötött, illetve számukra megbízást adott.
11. § A Társulás tagjainak kötelességei és jogai:
(1) minden tag, illetve szolgálattevő köteles korosztályának, képesítésének, megbízatásának, fokozatának, szolgálatának és hivatalának megfelelő szinten – képességei és lehetőségei szerint – a jelen Alapszabály 8-9. §-ban rögzített célok és feladatok elősegítésén legjobb tudása és hívő lelkiismerete szerint fáradozni;
(2) a Társulás szervezeti felépítéséből fakadó jogok:
az Elnökség kéri fel szolgálatra a szolgálattevőket, illetve fogadhatja el önkéntesen felajánlott szolgálatukat. Mindkét esetben gondoskodik az önkéntes megállapodás megkötéséről, illetve a kinevezés, valamint a megbízólevél kiadásáról.
Az elnök súlyos szükség esetén - előzetesen az Elnökség / Egyházi Konvent egyetértését feltételezve, és utólag támogatásukat kérve - egyedül is dönthet;
(3) a Társuláson belüli szavazati jog gyakorlása:
a) szavazati joggal csakis a katolikus fenntartó testületek képviselői rendelkeznek, következően a Táborkereszt lelkipásztori – valláserkölcsi – ifjúságnevelő céljából;
b) a szavazásra meg kell hívni a szavazásra jogosult minden aktív szavazati joggal rendelkező tagot, és érvényes lefolytatásához az arra jogosultak több, mint 50%-ának szükséges megjelennie; határozatképtelenség esetére a meghívóban közölni kell a megismételt gyűlés időpontját, helyét és az eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást; a megismételt gyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes;
c) indokolt esetben a Táborkereszt elnöke határidő megjelölésével elrendelheti az írásbeli vagy elektronikus szavazást, amelynek beazonosíthatónak kell lennie a szavazó személyét illetően;
d) írásbeli szavazás esetén a megadotthatáridőig beérkezett szavazatok számát tekintjük összes érvényesen leadott szavazatnak;
e) a döntés meghozatalához az érvényes szavazatok több, mint 50 %-ának igen szavazata szükséges.
(4) Tisztségviselők választása
a) az tekintendő megválasztottnak, aki az összes érvényes szavazat több, mint 50%-át kapta; szavazategyenlőség esetén a két legtöbb szavazatot elnyert személyre történik az újabb szavazás; második szavazategyenlőség esetén az idősebb tekintendő megválasztottnak;
(b) a mandátum 5 (azaz öt) éves időszakra szól;
(5) az Alapszabály módosításának joga az Egyházi Konvent hatáskörébe tartozik.
IV. A Társulás vezetése és szervei
12. § A Társulás vezetése
(1) a Társulás vezetése az Egyházi Konventből és az Elnökségből áll;
(2) az Elnökséget az elnök (pap), az ügyvezető elnök (világi), és a titkár alkotja:
a) az elnököt – a jó hírben álló, felszentelt pap cserkésztisztek közül – az MKPK ifjúsági ügyekért felelős referense javaslatát meghallgatva – ordináriusa előzetes beleegyezését kikérve az Egyházi Konvent választja meg 5 (azaz öt évre). A választást az MKPK elnöke erősíti meg. A mandátum betöltésére egymást követően többször is van lehetőség;
b) az ügyvezető elnököt – a világi, vezetési gyakorlattal rendelkező és jó hírben álló cserkésztisztek közül az MKPK ifjúsági ügyekért felelős referense javaslatát meghallgatva –, az Egyházi Konvent választja meg 5 (azaz öt évre). A választást – az MKPK elnöke erősíti meg. A mandátum betöltésére egymást követően többször is van lehetőség;
c) a titkárt – a klerikus, szerzetes, vagy világi, jó hírben álló cserkésztisztek közül – az MKPK ifjúsági ügyekért felelős referense javaslatát meghallgatva –, az Egyházi Konvent választja meg 5 (azaz öt évre). A választást az MKPK elnöke erősíti meg. A mandátum betöltésére egymást követően többször is van lehetőség;
(3) Táborkereszt Egyházi Konvent szavazattal rendelkező tagjai a Magyar Cserkészszövetségben cserkészcsapatokat fenntartó azon magyarországi katolikus jogi személyek képviselői, akiknek a csatlakozási szándéknyilatkozatát a Táborkereszt Elnöksége támogatta, ezáltal tagjai sorába fogadta. A Konvent ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek a magyar katolikus cserkészpapok, kispapok, cserkész szerzetesek, valamint tanácsadó joggal a meghívott testvéregyházak lelkészi cserkészképviselői a Magyar Cserkészszövetségből és a Magyar Cserkészszövetségek Fóruma többi tagszövetségéből. A Konvent ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a Magyar Cserkészszövetség Elnökségének képviselőjét.
(4) A Táborkereszt Egyházi Konventet az elnök hívja össze, az ülés napirendjének megküldésével. A meghívót legalább az ülés előtt 14 nappal korábban ki kell küldeni.
13. § A Társulás elnökének jogai és kötelességei:
(1) személyesen vagy delegáltja útján képviseli a Táborkeresztet a Katolikus Cserkészek Világkonferenciájában (ICCS);
(2) személyesen vagy delegáltja útján képviseli a Táborkeresztet a Magyar Cserkészszövetségek Fórumában;
(3) személyesen vagy delegáltja útján a szorosabb együttműködés érdekében képviseli a magyar katolikus cserkészeket a Magyar Cserkészszövetség vonatkozó fórumain (a delegált csak MCSSZ tag lehet);
(4) hivatalosan képviseli a Táborkereszt Katolikus Cserkészek Közösségét minden külső fórumon; akadályoztatása esetén az elnök helyettese az ügyvezető elnök;
(5) egyszemélyi hivatalos kapcsolattartóként jár el az MKPK és a Magyar Cserkészszövetség között;
(6) írásban évente beszámol (tájékoztatás az éves tevékenységről) a felügyeletet ellátó MKPK, a Táborkereszt Egyházi Konvent irányában, valamint éves tájékoztatót ad az MCSSZ Országos Küldöttgyűlése felé;
(7) kiírja a tisztújító és az éves, illetve a rendkívüli Egyházi Konventet;
(8) összehívja a Táborkereszt Egyházi Konventet, elnököl a Konvent és a Táborkereszt elnökségi ülésein.
14. § Az Elnökség jogai és kötelességei:
(1) a folyó év február utolsó napjáig a Konvent előzetes véleményét kikérve előkészíti a tárgyévre vonatkozó szakmai és pénzügyi tervezetet, amelyről tájékoztatja a Konventet;
(2) a folyó év március 31-ig elkészíti az előző tárgyév szakmai és pénzügyi beszámolóját, és tájékoztatja róla a Táborkereszt Egyházi Konventjét;
(3) delegált útján, tanácskozási joggal részt vesz a Magyar Cserkészszövetség lelkiséggel és lelki neveléssel kapcsolatos egyeztetésein és bizottságainak munkájában;
(4) delegált útján, tanácskozási joggal részt vesz a Magyar Cserkészszövetség Küldöttgyűlésein, Országos Tanácsában és minden olyan testületében, ahol erre a szabályzatok vagy egyéb döntések lehetőséget adnak;
(5) delegált útján, egyeztetési joggal részt vesz a Magyar Cserkészszövetség vezetőképzési és hivatás-felkészítő ülésein;
(6) delegált útján, egyeztetési joggal részt vesz a Magyar Cserkészszövetség vallási és hitéleti próbapontokat érintő, próbarendszert szabályozó ülésein.
15. § A Társulás további szervei:
(1) Országos Belső Kör (OBK) - tanácsadó testület az Elnökség mellett. Feladatainak négy kiemelt területe van: lelkipásztori tevékenység, pedagógia-nevelés, tevékenység szervezés, gazdálkodás. A tagokat javaslat alapján az Elnökség kéri fel, lehetőség szerint szakmai kompetenciával rendelkező egyének közül az egyes területekre vonatkozóan.
A tagok közül legalább kettőnek klerikusnak szükséges lennie, ezen belül a lelkipásztori tevékenységért felelős feladatkört kizárólag felszentelt pap töltheti be;
(2) A kerületi- és csapatszintű szolgálattevőket a kerületek, valamint csapatok javaslata alapján a Táborkereszt Elnöksége kéri fel, illetve nevezi ki.
V. A Társulás működési elvei
16. § A Társulás önálló vagyonnal nem rendelkezik. Feladatainak ellátását a Táborkereszt Alapítvány segíti. A rendelkezésére bocsátott pénzeszközök kezelése a vonatkozó állami és egyházi szabályoknak megfelelően történik. A tevékenységét segítő pénzügyi közreműködők felé a támogatások megvalósulásának visszaigazolására a Táborkereszt részéről az Elnökség valamely tajga jogosult, tekintettel az esetleges személyi összeférhetetlenségre.
VI. A Társulás viszonya a Magyar Cserkészszövetségekhez
17. § A Táborkereszt céljai és feladatai (8-9. §§) megvalósulás érdekében, küldetésének biztos tudatában és a cserkészmozgalom valláserkölcsi alapon elkötelezett szellemében a Táborkereszt Elnöksége a legszorosabb együttműködésre törekszik a Magyar Cserkészszövetséggel, illetve a Magyar Cserkészszövetségek Fórumával – felajánlva széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszerét – a jelen Alapszabályban rögzítettek megtartásával.
VII. A Társulás lapja
18. § A Táborkereszt időszakos folyóirat, az Elnökség által felkért főszerkesztő és az általa felkért közreműködő szervezetek kiadásában. A lap évente legalább kétszer jelenik meg nyomtatott terjesztési formában; míg a lap elektronikus változata folyamatosan frissülő tájékoztatást nyújt nemcsak a szorosan vett cserkészélet eseményeiről, hanem a Táborkereszt céljai és feladatai között (ld. 8-9. §§) felsoroltak mindennapos gyakorlati megvalósításához kapcsolódó témákról és eseményekről. A Táborkereszt mind nyomtatott, mind elektronikus formában tájékoztatást ad nyitott programjairól és rendezvényeiről a magyar cserkészszövetségek kommunikációs felületein.
VIII. Zárórendelkezések
19. § A jelen Alapszabály a Társulás szervezeti és működési szabályzata is.
20. § A Társulást az MKPK súlyos okból – a Táborkereszt Elnökségének előzetes meghallgatása után – átalakíthatja, vagy megszüntetheti, szem előtt tartva a Társulás lelkipásztori céljának megvalósulását.
21. § A jelen Alapszabályban nem rendezett kérdéseket illetően az Egyházi Törvénykönyv, a legfőbb egyházi hatóság további rendelkezései, valamint az MKPK határozatai az irányadók.
A Táborkereszt Elnöksége a Szabályzatot elfogadta, 2026. február 12-től hatályos, azt a titkár az érintettekkel megismerteti és a Táborkereszt honlapján közzéteszi.
2026. február 11.
Szár Gyula Gergely OPræm cst.
a Táborkereszt elnöke
Dr. Zelliger Erzsébet st.
a Táborkereszt titkára
-----------
Előző szabályzatok:
Működési alapszabály 2021