TÁBORKERESZT
Katolikus Cserkészek Közössége
ALAPSZABÁLY
2023.
Preambulum
A Robert Baden-Powell által 1907-ben megalapított cserkészmozgalomhoz kapcsolódóan Magyarországon az első cserkészcsapat 1910-ben jött létre, mint Keresztény Ifjúsági Egyesület. A Magyar Cserkészszövetség 1912. december 28-án kezdte el működését. Vezetői között kiemelkedő helyet foglalt el Sík Sándor cserkészpap, piarista szerzetes, a Magyar Cserkészszövetség egyik alapítója (†1963). Ő volt az, aki XI. Piusz pápa Ubi arcano Dei Consilio kezdetű enciklikája indíttatására (1922. december 23.) a magyar katolikus cserkészek lelkipásztori támogatása és a valláserkölcsi alapon álló korosztályos nevelésük vallási hátterének intézményes biztosítása céljából 1934-ben budapesti székhellyel megalapította a Táborkereszt Katolikus Cserkészek Közössége társulást. A kényszerű szünetelést követően 1993. november 4-én került sor az újjászerveződött Táborkereszt első új elnökének megválasztására. A társulás megerősítette a Sík Sándor által lefektetett alapelvek, célok, módszerek és feladatok mentén történő tevékenységét a magyar katolikus cserkészek lelkipásztori ellátásának és valláserkölcsi nevelésük szervezett biztosítása tekintetében, együttműködve a felette egyházi felügyeletet gyakorló Magyar Katolikus Püspöki Konferenciával, a Magyar Cserkészszövetséggel, a Magyar Cserkészszövetségek Fórumával, valamint az Apostoli Szentszék Világiak, Család és Élet Dikasztériuma által jóváhagyott Katolikus Cserkészek Világkonferenciájával (International Catholic Conference of Scouting), melynek teljes jogú tagja. A Táborkereszt társulás a különösen tiszteletre méltó Kaszap István életpéldáját állítja a katolikus cserkészek elé a hitben, az imádságban és a teljes ember lelki, szellemi és fizikai önképzésében történő növekedésének az útján.
I. Általános rendelkezések
1. § (1) A Társulás neve: TÁBORKERESZT Katolikus Cserkészek Közössége
(2) rövidített neve: TÁBORKERESZT.
2. § A Társulás székhelye: H-1126 Budapest, Királyhágó u. 5/a. 3. em. 2.
3. § A Társulás felügyelő szerve: Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (továbbiakban: MKPK). Kapcsolattartó: az MKPK ifjúsági ügyekért felelős referense.
4. § A Társulás képviselője: a mindenkori elnök.
5. § A Társulás jogi státusza: jogi személyiség nélküli országos egyházi magántársulás (vö. CIC 321-326. kk.).
6. § A Társulás jelmondata: „Isten, haza és az embertársak szolgálatára.”
7. § A Társulás saját kezdeményezéssel és jogi státuszának megfelelően önállóan végzi tevékenységét a jelen alapszabály megtartásával, az MKPK iránymutatása és egyházi ellenőrzése mellett, tiszteletben tartva az egyházmegyés klerikusok, a megszentelt élet intézményei és apostoli élet társulásai, vagy személyi ordinariátushoz tartozó tagok inkardinációból fakadó, saját ordináriusuk iránti engedelmességét.
II. A Társulás céljai és feladatai
8. § A Társulás céljai:
(1) sajátos célja a katolikus magyar cserkészjelöltek, cserkészek, cserkészvezetők és a katolikus fenntartó testületek Isten-hitének, aktív vallásos életének és az arra alapozott jellemnevelésének elősegítése korosztályuknak megfelelően;
(2) munkája során arra törekszik, hogy a katolikus cserkészek a magyar cserkészmozgalom, a Magyar Cserkészszövetség Alapszabályában is leírt célját, alapelveit és módszerét katolikus hitüket tudatosan vállalva és annak szilárd erkölcsi rendje szerint elkötelezetten teljesítsék;
(3) az Apostoli Szentszék által jóváhagyott Katolikus Cserkészek Chartájának megfelelően, folyamatosan együttműködni a felette egyházi felügyeletet gyakorló MKPK-val, valamint a területileg illetékes megyésfőpásztorokkal;
(4) küldetése a magyar katolikus cserkészekhez szól. A Táborkereszt a Magyar Cserkészszövetségen belül működik. Szolgálatát, a Magyar Cserkészszövetségek Fórumának felkérését elfogadva, 2019. október 5-én kiterjesztette a Fórum többi tagszövetségére is. Nyilvános programjait felkért vagy meghívott katolikus tagokkal rendelkező csapatok, ill. cserkészek közreműködésével hajtja végre.
9. § A Társulás feladatainak tekinti:
(1) az elmélyült lelkiéletre való törekvés elősegítését;
(2) az Isten-szeretet és annak jócselekedetekben megnyilvánuló gyakorlását;
(3) a Boldogságos Szűz Mária őszinte tiszteletének megélését;
(4) a tiszteletreméltó Kaszap István életpéldája követésének előmozdítását az imádságban és a cserkész-életideál megvalósításában;
(5) a Sík Sándor által megfogalmazott cserkészpedagógia gyakorlati megvalósítását;
(6) Teleki Pál szellemében a keresztény magyar azonosságtudat, népi kultúra és hagyomány ápolását;
(7) a határainkon túli magyar cserkészszövetségek és a diaszpóra katolikus cserkészeivel való együttműködést és segítségnyújtást;
(8) az ökumenikus nyitottságot a testvéregyházak cserkészei felé, együttműködést az ICHTHÜSZ-szel a Magyar Cserkészszövetség protestáns cserkészeinek közösségével;
(9) a Katolikus Egyház nevelési szempontjainak érvényesülését a cserkészet minden területén, különösen a vezetőképzésben.
III. A Társulás tagsága és működése
10. § A Társulás (aktív) szavazattal rendelkező tagjai a magyarországi katolikus fenntartó testületek (katolikus egyházi jogi személyek). Szavazati joggal nem rendelkező önkéntes (továbbiakban: szolgálattevő) lehet minden magyar katolikus cserkész, akiknek a csatlakozási szándéknyilatkozatát a Táborkereszt elnöksége támogatta, velük önkéntes megállapodást kötött, illetve számukra megbízást adott.
11. § A Társulás tagjainak kötelességei és jogai:
(1) minden tag, illetve szolgálattevő köteles korosztályának, képesítésnek, megbízatásának, fokozatának, szolgálatának és hivatalának megfelelő szinten – képességei és lehetőségei szerint – a jelen Alapszabály 8-9. §-ban rögzített célok és feladatok elősegítésén legjobb tudása és hívő lelkiismerete szerint fáradozni;
(2) a Társulás szervezeti felépítéséből fakadó jogok:
az Elnökség kéri fel szolgálatra a szolgálattevőket, illetve fogadhatja el önkéntesen felajánlott szolgálatukat. Mindkét esetben gondoskodik az önkéntes megállapodás megkötéséről, illetve a kinevezés, valamint a megbízólevél kiadásáról.
Az elnök súlyos szükség esetén - előzetesen az elnökség / Egyházi Konvent egyetértését feltételezve, és utólag támogatásukat kérve - egyedül is dönthet;
(3) a Társuláson belüli szavazati jog gyakorlása:
a) szavazati joggal csakis a katolikus fenntartó testületek képviselői rendelkeznek, következően a Táborkereszt lelkipásztori – valláserkölcsi – ifjúságnevelő céljából;
b) a szavazásra meg kell hívni a szavazásra jogosult minden személyt, és érvényes lefolytatásához az arra jogosultak több mint 50%-nak szükséges megjelennie;
c) súlyos szükség esetében a Táborkereszt elnöke elrendelheti az elektronikus szavazást, amelynek egyértelműnek kell lennie a személyt (személyeket) illetően;
d) az tekintendő megválasztottnak, aki a felvett mandátumok szerinti szavazatok több mint 50%-át kapta; szavazategyenlőség esetén a két legtöbb szavazatot elnyert személyre történik az újabb szavazás; második szavazategyenlőség esetén az idősebb tekintendő megválasztottnak;
(4) a mandátum 5 (azaz öt) éves időszakra szól;
IV. A Társulás vezetése és szervei
12. § A Társulás vezetése
(1) a Társulás vezetése az Egyházi Konventből és az Elnökségből áll;
(2) az Elnökséget az elnök (pap), az ügyvezető elnök (világi), és a titkár alkotja:
a) az elnököt – a jó hírben álló, felszentelt pap cserkésztisztek közül – az MKPK ifjúsági ügyekért felelős referense javaslatát meghallgatva – ordináriusa előzetes beleegyezését kikérve az Egyházi Konvent választja meg 5 (azaz öt évre). A választást az MKPK elnöke erősíti meg. A mandátum betöltésére egymást követően többször is van lehetőség;
b) az ügyvezető elnököt – a világi, vezetési gyakorlattal rendelkező és jó hírben álló cserkésztisztek közül az MKPK ifjúsági ügyekért felelős referense javaslatát meghallgatva –, az Egyházi Konvent választja meg 5 (azaz öt évre). A választást – az MKPK elnöke erősíti meg. A mandátum betöltésére egymást követően többször is van lehetőség;
c) a titkárt – a klerikus, szerzetes, vagy világi, jó hírben álló cserkésztisztek közül – az MKPK ifjúsági ügyekért felelős referense javaslatát meghallgatva –, az Egyházi Konvent választja meg 5 (azaz öt évre). A választást az MKPK elnöke erősíti meg. A mandátum betöltésére egymást követően többször is van lehetőség;
(3) Táborkereszt Egyházi Konvent szavazattal rendelkező tagjai a Magyar Cserkészszövetségben cserkészcsapatokat fenntartó azon magyarországi katolikus jogi személyek klerikus képviselői, akiknek a csatlakozási szándéknyilatkozatát a Táborkereszt elnöksége támogatta, ezáltal tagjai sorába fogadta. A Konvent ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek a magyar katolikus cserkészpapok, -kispapok, cserkész szerzetesek, valamint tanácsadó joggal a meghívott testvéregyházak lelkészi cserkészképviselői a Magyar Cserkészszövetségből és a Magyar Cserkészszövetségek Fóruma többi tagszövetségéből. A Konvent ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a Magyar Cserkészszövetség Elnökségének képviselőjét.
13. § A Társulás elnökének jogai és kötelességei:
(1) személyesen vagy delegáltja útján képviseli a Táborkeresztet a Katolikus Cserkészek Világkonferenciájában (ICCS);
(2) személyesen vagy delegáltja útján képviseli a Táborkeresztet a Magyar Cserkészszövetségek Fórumában;
(3) személyesen vagy delegáltja útján a szorosabb együttműködés érdekében képviseli a magyar katolikus cserkészeket a Magyar Cserkészszövetség vonatkozó fórumain (a delegált csak MCSSZ tag lehet);
(4) hivatalosan képviseli a Táborkereszt Katolikus Cserkészek Közösségét minden külső fórumon;
(5) egyszemélyi hivatalos kapcsolattartóként jár el az MKPK és a Magyar Cserkészszövetség között;
(6) írásban évente beszámol (tájékoztatás az éves tevékenységről) a felügyeletet ellátó MKPK, a Táborkereszt Egyházi Konvent irányában, valamint éves tájékoztatót ad az MCSSZ Országos Küldöttgyűlése felé;
(7) kiírja a tisztújító és az éves, illetve a rendkívüli Egyházi Konventet;
(8) elnököl a Táborkereszt Egyházi Konvent, és a Táborkereszt elnökségi ülésein.
14. § Az Elnökség jogai és kötelességei:
(1) a folyó év február utolsó napjáig a Konvent előzetes véleményét kikérve előkészíti a tárgyévre vonatkozó szakmai és pénzügyi tervezetet, amelyről tájékoztatja a Konventet;
(2) a folyó év március 31-ig elkészíti az előző tárgyév szakmai és pénzügyi beszámolóját, és tájékoztatja róla a Táborkereszt Egyházi Konventjét;
(3) delegált útján, tanácskozási joggal részt vesz a Magyar Cserkészszövetség lelkiséggel és lelki neveléssel kapcsolatos egyeztetésein és bizottságainak munkájában;
(4) delegált útján, tanácskozási joggal részt vesz a Magyar Cserkészszövetség Küldöttgyűlésein, Országos Tanácsában és minden olyan testületében, ahol erre a szabályzatok vagy egyéb döntések lehetőséget adnak;
(5) delegált útján, egyeztetési joggal részt vesz a Magyar Cserkészszövetség vezetőképzési és hivatás-felkészítő ülésein;
(6) delegált útján, egyeztetési joggal részt vesz a Magyar Cserkészszövetség vallási és hitéleti próbapontokat érintő, próbarendszert szabályozó ülésein.
15. § A Társulás további szervei:
(1) Országos Belső Kör (OBK) - tanácsadó testület az Elnökség mellett. Feladatainak négy kiemelt területe van: lelkipásztori tevékenység, pedagógia-nevelés, tevékenység szervezés, gazdálkodás. A tagokat javaslat alapján az Elnökség kéri fel, lehetőség szerint szakmai kompetenciával rendelkező egyének közül az egyes területekre vonatkozóan.
A tagok közül legalább kettőnek klerikusnak szükséges lennie, ezen belül a lelkipásztori tevékenységért felelős feladatkört kizárólag felszentelt pap töltheti be;
(2) A kerületi- és csapatszintű szolgálattevőket a kerületek, valamint csapatok javaslata alapján a Táborkereszt Elnöksége kéri fel, illetve nevezi ki.
V. A Társulás vagyonkezelése
16. § A Társulás önálló vagyonnal nem rendelkezik.
17. § A Társulás működéséhez a jelen Alapszabály 8-9. §§-ban rögzített célok és feladatok teljesítéséhez célvagyon feletti rendelkezési joggal rendelkezik, amelynek hatályos egyházi és állami jogszabályok előírásainak megtartásával történő felhasználását a célvagyont rendelkezésre bocsátó magán vagy jogi személyen túl a Társulás felett felügyeletet gyakorló MKPK is ellenőrzi.
18. § A rendelkezésre bocsátott célvagyon jellege szerint lehet:
(1) egyházi adomány, amelyet a hatályos magyar vonatkozó jogszabályok, valamint a CIC 1261. k. és az MKPK Kiegészítő Szabályai az Egyházi Törvénykönyvhöz 13. és 14. cikkelyének megtartásával szükséges kezelni;
(2) magánadomány, amelyet a hatályos magyar vonatkozó jogszabályok, valamint a CIC 1261. k. és az MKPK Kiegészítő Szabályai az Egyházi Törvénykönyvhöz 13. és 14. cikkelyének megtartásával szükséges kezelni;
(3) elnyert pályázati támogatás, amelyet az MKPK által rögzített feltételek, és a hatályos magyar vonatkozó jogszabályok megtartásával szükséges kezelni;
(4) a Magyar Cserkészszövetség által rendelkezésre bocsátott pénzeszközök kezelése a szövetség szabályainak megfelelően történik;
(5) a Társulás által létrehozott alapítványon keresztül befolyt bárminemű támogatás, amelyet a hatályos magyar vonatkozó jogszabályok szerint a célvagyon céljának megvalósulása érdekében az MKPK gazdasági felügyelete alatt szükséges kezelni.
VI. A Társulás viszonya a Magyar Cserkészszövetségekhez
19. § A Táborkereszt 1934-ben történt megalapítása óta a katolikus cserkészek részére a katolikus hitnek – a Szentírás, a Szenthagyomány és az Egyházi Tanítóhivatal által meghatározott tartalmú – egyedi identitásán nyugvó, a cserkészmozgalomban résztvevő egyes korosztályok számára, korra és személyre szabott, katolikus lelkipásztori szolgálatot kíván biztosítani. Ennek egyedüli intézményes háttere az MKPK által jóváhagyott és felügyelt tevékenységet végző Táborkereszt Katolikus Cserkészek Közössége országos társulás. A katolikus hitben való nevelés előmozdítása lelkiismereti kötelessége a katolikus lelkipásztoroknak, amely küldetést Krisztustól kapták. Ennek a küldetésnek a biztos tudatában és a cserkészmozgalom valláserkölcsi alapon elkötelezett szellemében a Táborkereszt Elnöksége a legszorosabb együttműködésre törekszik a Magyar Cserkészszövetséggel, illetve a Magyar Cserkészszövetségek Fórumával – felajánlva széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszerét – a jelen Alapszabályban rögzítettek megtartásával.
VII. A Társulás lapja
20. § A Táborkereszt időszakos folyóirat, az Elnökség által felkért főszerkesztő és az általa felkért közreműködő szervezetek kiadásában. A lap évente legalább kétszer jelenik meg nyomtatott terjesztési formában; míg a lap elektronikus változata folyamatosan frissülő tájékoztatást nyújt nemcsak a szorosan vett cserkészélet eseményeiről, hanem a Táborkereszt céljai és feladatai között (ld. 8-9. §§) felsoroltak mindennapos gyakorlati megvalósításához kapcsolódó témákról és eseményekről. A Táborkereszt mind nyomtatott, mind elektronikus formában tájékoztatást ad nyitott programjairól és rendezvényeiről a magyar cserkészszövetségek kommunikációs felületein.
VIII. Zárórendelkezések
21. § A jelen Alapszabály a Társulás szervezeti és működési szabályzata is.
22. § A Társulást az MKPK súlyos okból – a Táborkereszt elnökségének előzetes meghallgatása után – átalakíthatja, vagy megszüntetheti, szem előtt tartva a Társulás lelkipásztori céljának megvalósulását.
23. § A megszűnéskor a Társulás kezelésében lévő célvagyonról a felügyeletet gyakorló MKPK rendelkezik a hatályos egyházi és állami vonatkozó jogszabályok megtartásával.
24. § A jelen Alapszabályban nem rendezett kérdéseket illetően az Egyházi Törvénykönyv, a legfőbb egyházi hatóság további rendelkezései, valamint az MKPK határozatai az irányadók.
A Táborkereszt Elnöksége a Szabályzatot elfogadta, 2023. … től hatályos, azt a titkár az érintettekkel megismerteti és a Táborkereszt honlapján közzéteszi.
2023. február 12.
Szár Gyula Gergely OPraem cst.
a Táborkereszt elnöke
Dr. Zelliger Erzsébet st.
a Táborkereszt titkára
-----------
Előző Működési alapszabály