Ismertető


A TÁBORKERESZT a Magyar Cserkészszövetség Alapszabályának 51.§-ában meghatározottak szerinti lelki közösség. A Magyar Cserkészszövetségek Fóruma a Táborkereszt szolgálatát a Fórum összes tagszövetségére kiterjesztette.

A Táborkereszt működését a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia felügyeli, nevében a katolikus szó használatát engedélyezte.

A közösség teljes jogú tagja a Cserkészmozgalom Világszervezetén (WOSM) belül működő Katolikus Cserkészek Világkonferenciájának (ICCS).


A Táborkereszt a katolikus vallású cserkészek lelkiségi közössége. A Táborkereszt küldetése minden magyar katolikus cserkészhez, az ICCS-é pedig a WOSM minden katolikus tagjához szól.


Célunk: A cserkészet jellemnevelő hatásának előmozdítása, a hitbéli elkötelezettség elmélyítése, cserkészvezetők továbbképzése, hogy minél hatékonyabb és jobb példaképek legyenek cserkészeik előtt.



A nemzetközi, illetve szövetségi képviselet és egyházi kapcsolattartás mellett a következő lehetőségekkel állunk cserkésztestvéreink szolgálatára:

Szentmisék, tábori misék

Gyónási lehetőség cserkész papoknál (csak személyesen)

Egyéni lelki beszélgetések, lelkivezetés (személyesen vagy online)

Kiscsoportos lelki beszélgetések (személyesen vagy online)

Vezetett ima akár nagyobb csoportoknak is (személyesen vagy online)

Előadások, lelki napok, esték, lelkigyakorlatok (személyesen vagy online).

Várjuk további javaslataitokat, segítségeteket és szolgálat-felajánlásaitokat is!

A cserkész papokat itt találjátok: http://taborkereszt.cserkesz.hu/terkep.html (Frissítés alatt)

Kereshettek bennünket még a Facebook-on: http://fb.com/Taborkereszt, vagy e-mail-en: taborkereszt@gmail.com

Jó munkát Jézusért!

Táborkereszt Katolikus Cserkészek Közössége

http://taborkereszt.cserkesz.hu/


Történet

A Táborkereszt megalapítását nagymértékben ösztönözte XI. Piusz pápa 1922-ben kiadott Ubi arcano Dei kezdetű enciklikája. Ebben felhívta a katolikusokat hitéletük öntudatra ébresztésére és az evangéliumra alapozott együttes cselekvésre. Az 1930-as évek elején formálódott meg a gondolat Sík Sándor és más katolikus cserkészparancsnokok kezdeményezésére, hogy létesüljön a katolikus cserkészek részére is a Magyar Cserkészszövetségen belül olyan lelkiségi-szellemi központ, amely a valláserkölcsi alapon működő cserkészet katolikus értékeit tudatosítja, és egyidejűleg a katolikus cserkészek összefogásával a jellemnevelésüket – amely a hitéletre épül – szorgalmazza és mélyíti el. 1934-ben ennek szellemében hívták életre a Táborkereszt közösséget. Ezzel egy időben az Actio Catholicával (AC) együttműködve jelentette meg a Táborkereszt című folyóiratot, mely a cserkészek krisztusi világnézetre való neveléséhez, a keresztény családi életre való felkészítéshez, a fiatalok életét formáló jellemnevelő cserkészet tökéletesítéséhez adott segítséget. A folyóirat 1942 júniusában megszűnt. 1948 után az egyházüldözés során rejtve, ún. „katakombacserkészetben” működhetett tovább a mozgalom, 1961-ben pedig végleg fölszámolták.

A Magyar Cserkészszövetség 1989-es újraindulása után 1991-ben kezdeményezték a Táborkereszt lelki közösségének újraindítását, amelyet a Magyar Cserkészszövetség elnöksége hivatalosan 1992-ben fogadott el. A Magyar Cserkészszövetség országos társelnöke, Arató László mint főszerkesztő 1993 májusában újraindította a Táborkereszt című lapot a Márton Áron Kiadó gondozásában, amely általában kéthavonta jelent meg alkalmanként több mint 2000 példányban, és térítésmentesen jutottak hozzá a Kárpát-medencében működő cserkészlelkipásztorok, cserkészvezetők és érdeklődők. 2008-ban elindult a Táborkereszt honlapja, majd a folyóirat is online terjesztésűvé vált. 1993-ban a Táborkereszt lelki közösségének felkérésére a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Balás Béla kaposvári megyés püspököt a közösség védnökpüspökévé nevezte ki.

1993. november 4-én a cserkész-lelkipásztorok első országos találkozóján (Táborkereszt I. Egyházi Konvent) dr. Beer Miklóst választották meg papelnöknek. 1999. január 1-jén módosították a Táborkereszt működési alapszabályát. Beer Miklós püspökké történt kinevezése után, 2000-ben Brückner Ákos Előd OCist lett az elnök. A Magyar Cserkészszövetség 2005-ben módosított alapszabályának 76. §-ának második pontja újból szabályozta a Táborkereszt működését. 2006-ban Kispál György csepeli plébános lett a Táborkereszt lelki közösségének elnöke, ügyvezető elnöke Szár Gyula Gergely premontrei szerzetes, Brückner Ákos Előd pedig örökös országos tiszteletbeli elnök lett. Gergely atyát 2008-ban pappá szentelték, helyette Dr. Zelliger Erzsébet lett az ügyvezető elnök. 2021. április 24-től a Táborkereszt elnöke: Szár Gyula Gergely cst. premontrei kanonok, ügyvezető elnöke: Hegyi László cst., titkára: Dr. Zelliger Erzsébet st.

1993 óta a Táborkereszt a Cserkészmozgalom Világszervezetén (angolul Word Organization of the Scout Movement, rövidítése WOSM) belül működő Katolikus Cserkészek Világkonferenciájának (angolul International Catholic Conference of Scouting, rövidítése ICCS) teljes jogú tagja kb. 18 ezer taggal. A lelki közösség vezetői, illetve küldöttei rendszeresen és aktívan részt vesznek annak nemzetközi gyűlésein és rendezvényein.

1997-től a táborkereszt összekötők tavasszal és ősszel vezető-továbbképző cserkész-lelkiségi találkozón (Táborkereszt Összekötők Találkozója, rövidítése TÖT) vettek részt, amelyre meghívást kapnak az érdeklődő cserkészvezetők és a külhoni magyar cserkészek is. 2004-től a Táborkereszt Összekötők Találkozóját már a korábbi években létrehozott Táborkereszt Országos Ifjúsági Belső Kör (OIBK) szervezte. A vezetők munkáját segíti a vezetőképzés hivatásfelkészítő része, ami a Táborkereszt és az ICHTHÜSZ Cserkészközösség, a protestáns cserkészek lelkiségi mozgalma kérésére jött létre. Életre hívták az úgynevezett "lélekújuló" táborokat. Ez a cserkészvezetőknek meghirdetett lelkigyakorlatos továbbképzés. Ehhez segédanyagokat is készítettek. A Táborkereszt lelki hétvégéit évente két alkalommal szervezték meg 14 évnél idősebb cserkészek, elsősorban a csapatok lelki nevelésért felelős tagjai részére. Ezek során cserkész keretben, cserkész módon foglalkoztak nehezebb, vagy kényesebb kérdésekkel.


Tevékenység

A magyar cserkészek önként vállalják a tíz cserkésztörvény megtartását, melyek az igazságot, az Istenhez való hűséget, a segítőkészséget, a testvériességet, az önfegyelmet, a természet szeretetét, az engedelmességet, a vidámságot, a takarékosságot és a testi, lelki tisztaságot vállaló életformát fogalmazzák meg, valamint az Isten, haza és embertársak szolgálatára tesznek fogadalmat.

A Táborkereszt célja a katolikus magyar cserkészjelöltek, cserkészek, cserkészvezetők és a katolikus fenntartótestületek Istenhitének és az arra alapozott jellemnevelésének elősegítése. Munkája során arra törekszik, hogy a katolikus cserkészek a Magyar Cserkészszövetség célját, alapelvét és nevelési módszerét vallásuknak tudatosan vállalt hite és erkölcsi rendje szerint elkötelezetten váltsák életre. Küldetése teljesítésében szorosan együttműködik minden valláserkölcsi alapon álló hazai és külhoni magyar cserkészszövetséggel, az utóbbiak esetében is az illetékes püspök egyetértésével.

Feladatának tekinti a cserkészek elmélyült hit- és valláserkölcsi életre törekvésének, istenszeretetük jócselekedetekben megnyilvánuló gyakorlásának, valamint Máriatiszteletük megélésének elősegítését. Erősíti őket elkötelezett egyházhűségükben. Elő kívánja segíteni, hogy a katolikus cserkészek egyházközségükben és – amennyiben ez lehetséges – oktatási intézményükben folyamatos hitoktatásban részesüljenek. Szorgalmazza a cserkészet alapítója, Robert Baden-Powell nevelési elveire épített és a Sík Sándor által megfogalmazott jellemnevelő, a magyar sajátosságoknak megfelelő cserkészpedagógia alkalmazását. Ugyanakkor ápolja – Teleki Pál szellemében – a keresztény magyar azonosságtudatot, a vallásos népi kultúrát és hagyományt.

A Táborkereszt a Szentszék által jóváhagyott Katolikus Cserkészek Chartájának (1977) megfelelően a pápával és a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciával a legszorosabb egységben működik, melynek keretében ökumenikusan nyitott.

A Táborkereszt igyekszik a cserkész fogadalmat tett és cserkészet iránt elkötelezett egyháziakat (papok, szerzetesek, szerzetesnők) összegyűjteni egy virtuális cserkészcsapatba. Számukra évente egyszer megrendeznek egy helyzetelemző, cserkészettel kapcsolatos, ismereteiket gyarapító egynapos konferenciát, a Táborkereszt Egyházi Konventet.

A Táborkereszt igyekszik összegyűjteni, lefordítani, közkinccsé tenni a Katolikus Cserkészek Világkonferenciájának (ICCS) fontos híreit, pl. a nemzetközi találkozókat. Mivel a Magyar Cserkészszövetség az ICCS tagdíjat fizető tagja, a magyar cserkészeknek lehetősége van részt venni az ICCS által szervezett nemzetközi rendezvényeken. A Táborkereszt segíti az ICCS munkáját a konferenciáin való aktív részvétellel, illetve lelki neveléshez használható segédanyagok összeállításában.

A Magyar Cserkészszövetségben előírás, hogy vallásosságától függetlenül mindenki jelentkezhet cserkésznek, de kiscserkész-ígéretet, cserkész-fogadamat csak gyakorló vallásos fiatal tehet, a vezetők számára pedig különösen is fontos a példamutató vallásos és erkölcsös élet. A Táborkereszt kezdettől arra törekszik, hogy a vezetőképzésben érvényesüljön a hitéletre épített cserkészhivatásra nevelés, és minden cserkészcsapat, amelynek katolikus tagjai vannak, kapcsolatban legyen a Táborkereszttel.


Szervezet

Minden magyar katolikus cserkész tagja lehet a Táborkeresztnek, amelyet az Elnökség irányít. Szolgálatuk élén a cserkész pap elnök és a cserkész világi ügyvezető elnök áll, akiket a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia egyeztetésével választanak meg. A cserkészkerületekben és -csapatokban szolgálattevők, összekötők megbízása, a Táborkereszt fontos feladata. Évente ülésezik a Táborkereszt Egyházi Konvent, amelynek szavazattal rendelkező tagjai a katolikus fenntartótestületek (plébániák, egyházi iskolák) pap, illetve világi elnökei. A konvent ülésein tanácsadóként részt vesznek a meghívott külhoni katolikus cserkész-lelkipásztorok, -kispapok és -vezetők, valamint a testvéregyházak képviselői.


Működési alapszabály (Átdolgozás alatt)